Zalán és Milán bejegyzése:

Sziasztok!

Megérkeztünk!

2010 július 23.-án reggeli 6óra után pár perccel.

2011. április 15., péntek

Tanulni,tanulni,tanulni!


Megmondták már réges rég,hogy mi a lényeg és fontos,mi viszi előre az emberiséget.


Roppant gyorsan kell a srácoknak tanulni,szinte minden percre jut egy meglepő és izgalmas dolog.

Persze mi is megtanultunk 2kézzel öltöztetni úgy,hogy közben egyik kezünkben egy játékot tartunk,a másikban a ruhát a maradék kettővel meg megpróbáljuk a az aktuális izgő mozgó rosszcsontot vízszintesen és egy helyben tartani.A fent maradó szabad kezeinkkel nem árt elkapni az eldobált tárgyakat ha épp nem a szemedbe dobták.

Nagyon hasznos a levegőben való pelenkázás tudománya is ez elengedhetettlen tekintve,hogy csakis így hajlandóak elviselni az ikrek :)

Megtanultunk nem nevetni rajta mikor édesen vissza brümmögik az aktuális tejpépet amitől úgy néz ki mintha szembe szaladnál egy permetező géppel....

De mindez semmi ahhoz képest amit nekik kell megtanulni a boldog élethez-mert hát micsoda öröm,hogy tudunk közlekedni négykézláb-szinte minden percben.

Ülni is tudnak,felfedezték mennyire jó dolog két kézzel játszani,a tárgyakat dobálni pedig meg sem lehet unni,olyan érdekes és izgalmas!

De azért persze a legújabb dolog az,hogy már némi segítséggel fel tudunk állni a kiságyban amit tegnapra tartogattak a srácok napi jutalomnak az igyekezetünkért :)

Szóval Zalán rájött,hogy a rács segítségével fel lehet egyenesedni amit addig gyakorolt míg Milán is meg nem tanulta.
Így már egymással szemben az ágy szélébe kapaszkodva tudnak nagyokat elmélkedni,hangos szóváltással az élet nagy dolgairól.

Itt jelenleg Milán a nyerő ha azt a versenyt nézzük,hogy ki tud hangosabban kiabálni :)

Vannak persze kevésbé élvezetes dolgok is nekik,ilyen az étkezés amit mi valahogy ülve és nyugodtan képzelünk el ami persze tévedés mert ugye mennyire unalmas és kényelmetlen ez nekik akik állandóan felfedeznék a világot!

Ha sikeresen túl jutunk ezen a kínzáson akkor végre mehetünk vissza az izgalmas játékok közé a mi kis birodalmunkba,ahol annyi mindennel lehet szórakozni amiről a buta felnőttek azt hiszik nem is érdekes!


Egyre jobban megtanulunk együtt élni és igazi ikres családdá fejlődni a maga forgatagával,bájával,örömeivel!

2011. március 30., szerda

Boldog névnapot Zalán!

Első névnapod számodra még nem olyan emlékezetes de nekünk az!

Első alkalom az életünkben,hogy gyermekünk névnapját ünnepeljük ezért ma csinálj valami extra huncutságot Zalán :) !

2011. március 14., hétfő

Boldog születésnapot a csodás anyukánknak!

Drága anyukánk isten éltessen ezen a szép tavaszi napon!

Köszönjük neked,hogy vagy nekünk(apának is)olyan sokat törődsz velünk!
Mindig vigyázol ránk sokat énekelsz és játszol velünk de főképp azt,hogy szeretsz minket!

Mi is nagyon szeretünk téged és próbáljuk ezt számtalan mód a tudomásodra hozni:mosolygunk,magyarázunk,eszünk ügyesen,néha sírunk-de azt is azért,mert hiányzol!-a kezedben alszunk.

Hidd el anya nekünk még annyira bonyolult a világ,tele van fura és ismeretlen dolgokkal,hogy ha te nem lennél akkor nagyon nehezen boldogulnánk.

Itt van mindjárt ez az valami a szánkban amit te fognak hívsz ami örökké zavar,viszket az ember meg tud tőle bolondulni!Az sem sokat segít ha megrágjuk ami épp a kezünkbe kerül de egy kicsit enyhít a gondokon.
Egy kettő már kibújt a szánkban kis fehér éles dolog jókat lehet vele karcolni apa és anya kezén.

Aztán az öltözködés is nagy gond nekünk mert ugye amíg meztelen a hasunk meg szinte mindenünk addig olyan finom puszikat szoktál adni elképesztően sokat,de ha ránk kerül a ruha akkor ez már nincs azért szoktunk ellenkezni!

Azért nagyon vidáman mennek a dolgok lassan megtanuljuk egymás dolgait ki mikor mit szeretne, egyre jobban megértjük mit szeretnének a felnőttek tőlünk.

Nagyokat nevetnek mikor vicces arcokat vágunk,vagy ha épp előre mászunk a szőnyegen,vagy mikor megpróbálunk felülni.Mi ebben a vicces nem tudjuk de a kedvükért hát legyen!



Még beszélünk apával,hogy kerüljenek fel képek a mai napról is de néha olyan elvarázsolt a fater :) !

Majd Milán meggyőzi őt egy kis csibészes nézéssel annak nem nagyon tud ellenállni!

Zárjuk sorainkat lassan 8 hónaposak leszünk sok a dolog nem érünk rá minden héten blogolni ám!

Zalán&Milán

2011. február 3., csütörtök

Egy év


Bizony bizony egy évesek lettünk!

Ketten együtt az igaz de akkor is...

Fejenként csak fél évesek vagyunk sőt már el is múltunk.

Nagyon gyorsan eltelt ez a fél év,nemrég még csak aludtunk és ettünk most meg már Zalán ide oda forgolódik,sőt hason fekve még tolatni is tud,én mondjuk annyira nem viszem a test mozgást túlzásba de mit kell kapkodni?

Nekem fontosabbak a nagy nevetgélések,hosszas beszélgetések és a finom ételek.

Szeretem mikor anyám mesél nekem és neki is tetszik mikor én mesélem el mit láttam ma és mit gondolok a nagyvilágról.

Képzeljétek el már majdnem átalszom az éjszakát maximum egyszer ébredek fel egy kicsit anyához mert gondolom félne a sötétben én meg megvédem mindentől!

Néha annyira mélyen alszom,hogy elfelejtek felkelni hozzá ilyenkor reggel dupla annyit mosolygok rá,hogy jól induljon a napja neki is.

Kezdünk hozzá szokni a sok érdekes ételhez csak az a magas etető szék zavar néha de majd megbarátkozunk azzal is szerintem!
Voltunk megint a kórházban ahol a nénik dolgoznak azt mondták jól vagyunk csak nagyon "túlsúlyosak"-ezt nem tudom kire értették rám nem hiszem hisz én olyan szép vagyok!Lehet Zalánra gondoltak vagy esetleg apára...

Lemegyünk nagymamához is a napokban hisz már elég rég láttuk és hiányzik is egy kicsit szerintem.
Remélem megismer minket az új frizuránkkal amit a napokban növesztettünk a bátyámmal.

Nagyon szeretünk fürdeni, pár napja voltunk egy nagy fürdőkádban (valami baba úszást emlegetett apa)ami igazán jó móka volt.Sajna a szenilis apám nem hozott fényképező gépet ezért azt nem tudom megmutatni most nektek milyen divatos voltam a fecskémben.
De ami késik nem múlik majd beszélek a fejével,hogy ne legyen ilyen trehány!

Legyen szép a napotok !

Milán

2011. január 15., szombat

Első karácsonyunk és miegymás..

Nem vesztünk el csak nagyon sok tennivaló volt az elmúlt 3 hétben!


Kezdjük a karácsonynál amit nagyon vártak anyáék,sokszor beszéltek Jézuskáról ami valami finom lehet mert nem láttuk tehát megették apáék!

Nem volt szép dolog tőlük az biztos!Viszont lett egy új fényes valami amit meg lehetett csodálni éjjel nappal,villogott,illatozott és még szúrt is.
Fura volt anyáék csillogó szemekkel nézték ezt az új dolgot mikor alatta ültünk, még mintha pár könnycseppet is láttunk volna de lehet csak éhes volt anya...

Aztán volt ilyen nagy fehér valami kint amit sétálás közben láttunk, apa szerint hó és jó dolog, szerintünk meg nagyon fehér és hideg.

Voltak vendégeink is anya játszó pajtásai akik nagyon kedvesek voltak,mindenki minket akart megcsodálni,babusgatni mi meg rendesek voltunk és hagytuk nekik.Picit mosolygunk és a felnőttek teljesen oda vannak ilyenkor, bármire képesek amit mi akarunk.

Hallottuk,hogy itt járt Szilveszter is akit apa nem annyira szeret, de mi vele nem találkoztunk szóval nem tudjuk ki ez az alak de ami késik nem múlik azt mondják.

Ami fontos,hogy szerencsére anya rájött,hogy napok óta sütő tököt akarunk enni és csinált nekünk!
Volt egy kis bénázás az elején mert nem tudta rendesen a kanalat a szánkba tenni de aztán belejött és nagyon ügyesen adagolta nekünk.Ilyenkor jó lenne ha négy keze lenne mert akkor nem kéne annyit várnunk egymásra...Valahogy az az érzésünk,hogy a sütőtökön össze tudunk veszni egymással :)

Voltunk pár napot Baján nem volt rossz bár apa hiányzott nekünk,igaz anya próbálta elterelni a figyelmünket minden fajta vidám dologgal,sokat énekelt és mókázott velünk.

Közel sem volt ennyire jó mikor pár napja az orvos bácsinál jártunk megint olyasmit csinált ami nem volt kellemes egyre biztosabb,hogy nem szívesen megyünk hozzá!
Na majd ha nagyobbak leszünk akkor megbeszéljük vele ezeket a dolgokat,hogy mit miért csinált velünk! :)

Tegnap apa kapott anyától egy kerek valamit meg sok puszit és még énekelt is neki amin apa jókat nevetett.
Ez volt az a dolog aki tudja mi ez az mondja már el nekünk mi is akarunk ilyet de még nem kaptunk!
Röviden ennyi minden történt ebben a pár napban igazán nem sok de azért muszáj volt elmondjuk!

Sziasztok !

2010. december 24., péntek

Most jön az ötödik!

Bizony már 5 hónap telt el azóta,hogy megérkeztünk!

Nem volt olyan könnyű az indulás de most már kezdjük a dolgot lassan elfelejteni igaz Zalánnak még sok idő kell hozzá.

Azóta sok mindent megtanultunk,tudunk enni,inni,nagyokat pukizni,mosolyogni,anyát apát ugráltatni.

Rájöttünk,hogy ha valami nem tetszik akkor csak jelezni kell nekik ők meg ügyesen kitalálják mi a baj.
Megtanultuk,hogy az öltözködés nem feltétlen merénylet ellenünk,valamint azt is,hogy a fürdés egyenesen jó móka!

Tudunk már a hasunkról a hátunkra fordulni igaz ez mostanában nehezebben megy Zalán szerint nagy a fenekem de én ezt nem hinném :)

Mostanában valami karácsonyról beszélnek nagyon érdekel mi az de talán lassan megtudjuk mi is.
Valami változást látunk az otthonunkban vannak csillogó,érdekes alakú és színű valamik amik eddig nem voltak de az nem lehet a karácsony szerintünk.

Minden esetre mutatunk egy fotót az új portfoliónkból amit egy pelenka gyártó cégnek csinált egy fotós :)




Rájöttünk,hogy nagyon príma dolog sétálgatni kint a levegőn mikor nagyon hideg volt akkor sem fáztunk és utána(közben) nagyon jókat lehet aludni ám!

Felfedeztük a zenét van belőle sokféle a legszebb az mikor anya énekel nekünk!


Most hirtelen ennyi mert ismét érzem azt a bizsergést a gyomromban ami után jön a kaja ha elég hangosan kiabálunk!

2010. december 8., szerda

Itt

Járt a Télapó és nagyon megdicsérte a csizmákat.

Nem rakott bele semmit mert ilyen kis méretű ajándékkal nem készült :)


Na de ami késik nem múlik!