Zalán és Milán bejegyzése:

Sziasztok!

Megérkeztünk!

2010 július 23.-án reggeli 6óra után pár perccel.

2010. április 22., csütörtök

Nehéz ez a kereszt(név)

Elsőként is kijelentem,hogy minden rendben mind a négyen jól vagyunk!

Köszönöm mindenki érdeklődését,nagyon kedvesek vagytok!

Mostanában már komolyan foglalkoztat minket a két választandó keresztnév megtalálása,ami nem is olyan egyszerű dolog.

A vezetéknevünk is problémás és ehhez kéne még valami jó keresztnevet találni mégpedig olyat amivel majd boldogan tudják a gyermekkort élvezni.

Mi felnőttek tudjuk,hogy nem olyan mérvadó ha a pajtások viccelnek a neveddel(mert a gyerekek már csak ilyenek néha)de akkor mikor csupán 5-10éves vagy rosszul tud esni mindez.

Az most közös akarat,hogy viszonylag rövid nevet válasszunk nekik remélem ez már nem változik mert akkor még bonyolultabb lesz a dolog.


Mostanában esélyes nevek:

Ádám,Dusán,Márk,Máté,Milán,
Zoran,Zalán


A szláv vonal nem véletlen mielőtt nagyon kiakadnátok tőle...

Okoskodunk még és lassan intézzük a következő feladatokat is mert akad jó pár azt mondják.


Jut eszembe ma láttam az első gólyát repülni idén!

:)


2010. április 8., csütörtök

A nagy kérdés: a nemi identitás

2010.04.07. egy újabb UH+azt követő konzultáció időpontja. Kérdések tömkelege és feszült várakozás a zsúfolt váróteremben. És csak várunk, várunk....................majd nyílik az ajtó és beléphetünk a vizsgálóba, mely még pár hónapon keresztül az egyedüli hely, eszközök tára, amiken keresztül a pocaklakók megmutatják magukat(már amikor megmutatják) anyának és apának. Csak kémleljük a monitort, most éppen mi is látható, de kérdésünkre csak annyi választ kapunk, az amúgy is szűkszavú dokinőtől, hogy sok kéz és láb egymás hegyén hátán, mert aktívak a bébik, ficeregnek jobbra balra. Nem tetszik nekik a hideg zselé anya pocakján és a kemény műanyag bigyó sem, amivel próbálják őket nyomon követni, megmérni, a szívverésüket megfigyelni és meglesni mi is rejlik a 2-2 lábacska közt. A vizsgálat alatt annyi kiderült, hogy korukhoz képest nagyon jó súlyban vannak 300-300gr, aktívak, megvan kezük, lábuk, fejük, testük. Már hagytuk volna el a vizsgálót a leletekkel, mikor csalódva odaszúrtam Janeknak, hogy most sem tudtuk meg mik lesznek:( Erre válaszként kérdéssel felet a dokinő, miért kérdezték?! Igaza van, nem kérdeztünk rá, de elvégre ezért is vártuk már annyira ezt a vizsgálatot, no meg persze, hogy biztonságban tudhassuk őket! Két fia lesz- jött a válasz! Szerintem lencsevégre kellett volna kapni az arcot, amit vágtam:) no meg persze Janekét is, akinek dagadt a mellkasa, mint egy kukorékoló kakasnak:) Két fiú, huh, bevallom erre nem számítottam! Szentül meg voltam győződve, hogy két lány vagy egy fiú+egy lány lesz. Gondolom a várandós kismamák többsége ezzel így van, titkon örülnének egy kislánynak. Most, hogy aludtunk rá egyet, máshogy látom a dolgot. Borzasztóan örülök nekik és nekem/nekünk lesz a világ két legszebb, legvagányabb fia. Hogy Janek mit érzett és mit érez, azt megosztja veletek ő!

2010. április 7., szerda

Szandra 30

Szép kerek szám épp olyan mint Szandra pocakja!
Két turnusban megünnepeltük Szandika születésnapját,elsőként itt voltak a rokonok,majd következő héten a nagyon közeli barátnők csapata némi kiegészítéssel :)
Kezdjük tehát az elején mikor is itt volt Szandra családja,de erről most az ünnepelt fog ide vésni pár mondatot!


Esküszöm egy olasz család egy vasárnapi ebédnél nem csapott akkora hangzavart, mint mi így szerényen 9-en :)) Nagyon örültem, hogy végre meglátogattak anyuék+keresztanyuék és egyben a szülinap mellett megtartottuk velük a házavatót is. Számomra hihetetlen, hogy Baja-Ráckeve távolság, megjegyzem 120km, néha áthidalhatatlan problémának tűnik! De nem baj, a lényeg, hogy itt jártak és everybody jól érezte magát, a mondás miszerint "magyar ember, ha eszik nem beszél", hát mit mondjak most nem volt ránk jellemző.
Ebéd után egy kis lazításként besétáltunk a city center-be :) és megmutattuk a családnak a főbb látnivalókat. Letévedtünk a piacsorra is, ahol még pakolászott pár árus, hiszen szombati nap volt és mint köztudott, Ráckevén szerda+szombat piaci napok sok-sok árussal, portékával, van itt minden, ami szemnek szájnak ingere: házi csirkétől az abált szalonnáig minden, sütnek jó kis házi sültkóbit, pecsenyét...még sorolhatnám. Természetesen, hogy ne menjünk el üres kézzel, vettünk 2 pár szuper, kínai gumipapucsot, kihagyhatatlan áron!
Ezen túra után lassan el is búcsúztunk és mindenki ment a szélrózsa irányába, anyuék vissza a szülővárosomba, öcsém hévvel Pestre. Mit ne mondjak, ki is purcantam a nap végére, de akinek már kerekedett a pocakja, mint az enyém, az tudja miről beszélek.


Aztán itt voltak a csajok,volt itt is torta,nevetés,vidámság némi italozással is fűszerezve.Mindenki megajándékozott mindenkit a lányoknál valahogy így estek az ünnepek és Tamás épp akkor volt -annyi amennyi gyertyát látsz-születésnapos.
Jókat beszélgettünk és végre kiszabadultunk a teraszra is a látványt pótoltuk némi sörrel.
megbeszéltük a világ nagy dolgait a gyerekek biztos egészségesek lesznek ha a Doreszékon múlik a dolog :)

Közben kiderült,hogy Péter is nagy dolgokba vágta a fejszéjét aminek szintén lehetett örömködni egy jót amit meg is tettünk.(na most leszel igazán kíváncsi de nem segítek :) )
Nagyon jó kis buli volt és mint látjátok a kis ünnepelt hasa már kerek mint a medicinlabda!