Zalán és Milán bejegyzése:

Sziasztok!

Megérkeztünk!

2010 július 23.-án reggeli 6óra után pár perccel.

2011. február 3., csütörtök

Egy év


Bizony bizony egy évesek lettünk!

Ketten együtt az igaz de akkor is...

Fejenként csak fél évesek vagyunk sőt már el is múltunk.

Nagyon gyorsan eltelt ez a fél év,nemrég még csak aludtunk és ettünk most meg már Zalán ide oda forgolódik,sőt hason fekve még tolatni is tud,én mondjuk annyira nem viszem a test mozgást túlzásba de mit kell kapkodni?

Nekem fontosabbak a nagy nevetgélések,hosszas beszélgetések és a finom ételek.

Szeretem mikor anyám mesél nekem és neki is tetszik mikor én mesélem el mit láttam ma és mit gondolok a nagyvilágról.

Képzeljétek el már majdnem átalszom az éjszakát maximum egyszer ébredek fel egy kicsit anyához mert gondolom félne a sötétben én meg megvédem mindentől!

Néha annyira mélyen alszom,hogy elfelejtek felkelni hozzá ilyenkor reggel dupla annyit mosolygok rá,hogy jól induljon a napja neki is.

Kezdünk hozzá szokni a sok érdekes ételhez csak az a magas etető szék zavar néha de majd megbarátkozunk azzal is szerintem!
Voltunk megint a kórházban ahol a nénik dolgoznak azt mondták jól vagyunk csak nagyon "túlsúlyosak"-ezt nem tudom kire értették rám nem hiszem hisz én olyan szép vagyok!Lehet Zalánra gondoltak vagy esetleg apára...

Lemegyünk nagymamához is a napokban hisz már elég rég láttuk és hiányzik is egy kicsit szerintem.
Remélem megismer minket az új frizuránkkal amit a napokban növesztettünk a bátyámmal.

Nagyon szeretünk fürdeni, pár napja voltunk egy nagy fürdőkádban (valami baba úszást emlegetett apa)ami igazán jó móka volt.Sajna a szenilis apám nem hozott fényképező gépet ezért azt nem tudom megmutatni most nektek milyen divatos voltam a fecskémben.
De ami késik nem múlik majd beszélek a fejével,hogy ne legyen ilyen trehány!

Legyen szép a napotok !

Milán