Zalán és Milán bejegyzése:

Sziasztok!

Megérkeztünk!

2010 július 23.-án reggeli 6óra után pár perccel.

2011. április 15., péntek

Tanulni,tanulni,tanulni!


Megmondták már réges rég,hogy mi a lényeg és fontos,mi viszi előre az emberiséget.


Roppant gyorsan kell a srácoknak tanulni,szinte minden percre jut egy meglepő és izgalmas dolog.

Persze mi is megtanultunk 2kézzel öltöztetni úgy,hogy közben egyik kezünkben egy játékot tartunk,a másikban a ruhát a maradék kettővel meg megpróbáljuk a az aktuális izgő mozgó rosszcsontot vízszintesen és egy helyben tartani.A fent maradó szabad kezeinkkel nem árt elkapni az eldobált tárgyakat ha épp nem a szemedbe dobták.

Nagyon hasznos a levegőben való pelenkázás tudománya is ez elengedhetettlen tekintve,hogy csakis így hajlandóak elviselni az ikrek :)

Megtanultunk nem nevetni rajta mikor édesen vissza brümmögik az aktuális tejpépet amitől úgy néz ki mintha szembe szaladnál egy permetező géppel....

De mindez semmi ahhoz képest amit nekik kell megtanulni a boldog élethez-mert hát micsoda öröm,hogy tudunk közlekedni négykézláb-szinte minden percben.

Ülni is tudnak,felfedezték mennyire jó dolog két kézzel játszani,a tárgyakat dobálni pedig meg sem lehet unni,olyan érdekes és izgalmas!

De azért persze a legújabb dolog az,hogy már némi segítséggel fel tudunk állni a kiságyban amit tegnapra tartogattak a srácok napi jutalomnak az igyekezetünkért :)

Szóval Zalán rájött,hogy a rács segítségével fel lehet egyenesedni amit addig gyakorolt míg Milán is meg nem tanulta.
Így már egymással szemben az ágy szélébe kapaszkodva tudnak nagyokat elmélkedni,hangos szóváltással az élet nagy dolgairól.

Itt jelenleg Milán a nyerő ha azt a versenyt nézzük,hogy ki tud hangosabban kiabálni :)

Vannak persze kevésbé élvezetes dolgok is nekik,ilyen az étkezés amit mi valahogy ülve és nyugodtan képzelünk el ami persze tévedés mert ugye mennyire unalmas és kényelmetlen ez nekik akik állandóan felfedeznék a világot!

Ha sikeresen túl jutunk ezen a kínzáson akkor végre mehetünk vissza az izgalmas játékok közé a mi kis birodalmunkba,ahol annyi mindennel lehet szórakozni amiről a buta felnőttek azt hiszik nem is érdekes!


Egyre jobban megtanulunk együtt élni és igazi ikres családdá fejlődni a maga forgatagával,bájával,örömeivel!

1 megjegyzés: